Hőforrás

Hőforrás
A család + egy uncsitesó

2014. október 21., kedd

Első hét az új lakásban

Már nyolc napja lakom itt, szalad az idő. A lakás kötötte le minden percem az előző másfél hétben. Szerdán IKEA, kiskanáltól az ágyneműn át a lábtörlőig. Csütörtökön a használt háztartási gép szerviz eredménye egy mosógép. Pénteken levelezés, idegeskedés, nincs még hűtőnk. Szombaton este megérkezik a hűtő, egy szinte új, használt áron. Vasárnap költözés, egy nagy kör utánfutóval, bőr fotelek lábtartóval Mosfellsbaer-ből, egy-egy franciaágy Seltjarnarnes-ből és Vesturbaer-ből, ebédlőasztal székekkel a Hverfisgata-ból, kanapé Hafnarfjordur-ből. Utána sör-hamburger páros a városban a srácokkal. Hétfő egész nap takarítás, ágyak összeszerelése. Kiderül, hogy csak két helyen működik a világítás a lakásban. Nap közepén nagybevásárlás (Zoli segített) a konyhába. Kedden IKEA, ott a legolcsóbb a villanykörte és még, ami eszembe jut. Kibontás, összerakás, letakarítás, megtörlés, ragasztás, csavarozás. A fürdőkádnál nincs víz. Telefonáltam, érdeklődtem, majdnem szerelőt hívtam. Kiderült, hogy a falból kilógó csonkon található egy-egy kisebb borsószem méretű lyuk (mentségemre szóljon, alig látszik), ahol el lehet zárni a vizet, így kicserélheted a csaptelepet anélkül, hogy el kellene zárnod a főcsapot. Okos.
Szerdán szokásos szauna és utána kaja nálam, most először. Aztán még párszor, amíg meg nem érkeznek a többiek.
Közben munka, majd minden nap. Kiszámoltam az elmúlt havi fizum, mivel szerződéses vagyok, az ott töltött idő és a masszázsszám számít. Arcpirítóan magas órabér jött ki, a baj csak az, hogy nem tudok egy teljes hónapnyit (20x8óra) dolgozni. Kell még egy hely, ahol a maradékot összehozom. Itt jön képbe a folyamatban lévő licencem, Az otthoni igazolások már megvannak, már csak az itteni hiányzik, november elején tudjuk beadni. Ajánlatom van már klinikáról és azt hiszem egy saját vállalkozást is megcsinálok, van rá igény és van plusz helységem a lakásban.
Könyvelőt is keresnem kellett. Ajánlásról ajánlásra találtam meg Zsákos Bilbót, mármint kiköpött mását. Segítőkész és türelmes ember. Addig jártuk körbe az adórendszer és adózás témáját angolul, míg meg nem értettem (nálam ez még magyarul is problémákat okoz). Ez ügyben jártam az adóhatóságnál is, mivel ÁFA számot kellett igényelnem. Most várok, hogy a folyamat beinduljon és kiszámlázhassak.
Igényelhetünk Reykjavík városától lakásbérlési támogatást. Alanyi jogon jár, 6 hónapnál hosszabb bérleti szerződés szükséges. A számítás alapja az éves fizetés, a négyzetméter és a bentlakók száma. Minden hónap 15. napjáig lehet benyújtani, a következő hónaptól adják, évente újrabírálják.
Belo felesége és két lányuk szombaton hármas szülinapi partira invitáltak, így a szombat estém se telt magányosan. Tortilla, sok édesség és vidám beszélgetés volt a menü.
Ma leesett az első hó, úgy jó 15cm, mire felébredtem.
Az első gondolatom az volt, hogy örülnének ennek a gyerekek.


2014. október 13., hétfő

Az élet itthon

Mi még itthon vagyunk. Pedig lélekben és szívben már ott vagyok Gáborral, mert úgy teljes a családunk, ha mindenki együtt van.
Most jött el az az idő, amikor nagyon elkezdett hiányozni. Azt azért be kell ismernem, hogy sokkal könnyebben telt az eddigi 2 hónap úgy, hogy minden nap tudtunk Skype-on beszélni. Az az érzése van az embernek, hogy ott van a nappaliban, ülünk egymással szemben és beszélgetünk. Igazából Luca lányom fogalmazta meg tömören azt, hogy miért hiányzik mégis az Apu, a férj és társ.  Arra a kérdésre, hogy mégis mi hiányzik legjobban, azt mondta: „A szaga.” Hát igen, azt nagyon nehéz pótolni, a testi érintkezést, az ölelést.
Eddig Ő mondta el, hogy mik történtek vele eddig, ahhoz képest nekünk viszonylag eseménytelenül telnek a megszokott hétköznapok. A gyerekeknek gyorsan telik az idő, nem igazán várják az indulást, hogy őszinte legyek. Ők nem látják még ennek előnyét, csak a hátrányát. A barátok hiányát, a rokonok, közeli családtagok „elvesztését”. Az elején, amikor először leültünk velük megbeszélni az utazást és új életünk alakulását, megijedtek. Azt gondolták, hogy ez örökre szól, hogy soha többé nem találkozhatnak a Mamával, Papával, Nagyival és az unokatesókkal. Aztán persze megnyugtattuk őket, hogy próbálunk minden nyáron hazajönni és a Skype segítségével napi szinten tarthatjuk a kapcsolatot. Természetesen bárki jöhet hozzánk látogatóba, szívesen látjuk és várjuk! A mai napig küzdök azzal, hogy elmagyarázzam nekik, hogy csak rajtuk múlik, mennyire halványodik vagy múlik el egy baráti kapcsolat. Próbálok beléjük erőt önteni azzal, hogy elmondom nekik, tudom, hogy könnyen fognak barátokat találni a hobbijukon, a sporton és a nyitottságukon keresztül.
Bennem még nem tudatosult az itthon elhagyása, a barátok, rokonok hiánya. Biztosan eljön az a pont, amikor az új kaland élménye és a hirtelen kultúrsokk érzése elhalványul és rám tör a szomorúság és hiány az itthon hagyottakért. Na, akkor kell majd egymásba kapaszkodnunk és magabiztosan átsegítenünk a másikat a nehezén. Tudom, érzem, nekünk ez sikerülni fog! Mi egy nagyon szilárd egységet alkotunk és próbáljuk ezt szeretettel, megbecsüléssel és nagyon sok befektetett munkával megőrizni.
Itthon rengeteg elintézni való dolog maradt. Intézem a banki hitelünket, a lakásbérléssel járó dolgokat, az autó eladását, a diplomák felülhitelesítését, végzettséget igazoló hivatalos iratok kikérését, hivatalos fordítások intézését. Néha nem tudom hol áll a fejem. Próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy ne felejtsek el semmit. Nem szeretném azt, hogy már Izlandról kelljen kérni Anyukámat, hogy intézzen el olyan dolgokat, amiket én is megtehettem volna. A gyerekek nagyon aranyosak, kedvesek. Egyedül tanulnak, bepakolnak, egymást terelgetik. Így segítenek.
Nyelvet nem tudok itthon tanulni. Annyi minden jár a fejemben, hogy a gondolataim mindig máshol járnak. Egyszerűen nem tudok koncentrálni huzamosabb ideig egy dologra. Viszont sokat olvasok angolul, hogy addig is fejlesszem a szókincsemet és próbáljak angolul gondolkodni. Azt gondolom, hogy ott nagyon gyorsan megtanulható a nyelv, bármilyen bonyolult is. Ha az ember egy bizonyos nyelvi környezetben él, dolgozik, akkor sokkal könnyebb.
Minden ismerősünktől, barátunktól nagyon sok segítséget kaptunk és kapunk még mindig. Bátorítanak és sok sikert, szerencsét kívánnak. Mindenben segítenek, a költözéstől kezdve a gyerekek délutáni elfoglaltságáig. Nem tudom meg tudom-e nekik köszönni elégszer, de itt megteszem.

Nagyon várom már, hogy elteljen ez a nem egészen 4 hét. Bár a repüléstől tartok, de új életünk kezdetét, amit egy nagyon befogadó, szimpatikus országban élünk majd át, nagyon várom. Rengeteg tervünk és célunk van, amit úgy gondolom, hogy el tudunk érni, csak akarni kell. Nagyon. 

2014. október 1., szerda

Költözés és nyelvtanulás

Legnagyobb hír: sikerül fészket raknunk. Majdnem szó szerint, a szóban forgó ingatlan a Fálkagata-ban található, Fálka jelentése sólyom. Sólyomstreet, csak viccesen magunk között. Van aki ezt szerencsének hívja, én kemény munkának. És igen, hiszek a gondolatokban, a gondolat erejében és a bevonzásban. Pedig tegnap volt egy pillanat, amikor azt mondtam magamban: "Na, most megyek haza."
Tágas, családias, olyan, mindenkinek jut hely, de nem lépek a fejedre 115 nm, egy sokkal kisebb kb. 75-80 nm-es lakás áráért. Közel suli, uszoda, sportegyesület és az összes olyan dolog, ami egy háromgyerekes család életét megkönnyítheti. Mindez Vesturbaer-ben, a központ mellett, egy olyan városrészben, ahol mindenki lakni szeretne.
Muszáj koncentrálnom, mivel a lakásban a konyhabútoron és a beépített szekrényen kívül semmi nincs, koncentrálnom kell, mit szükséges (lehetőleg olcsón, de használhatóan) beszereznem. Hosszú a lista (kanáltól az ágyneműig), bár itteni segítőim azóta gyűjtögetnek (ágyat, komódot stb.), mióta megérkeztem. Hála nekik!
Magántanárt választottam az izlandi nyelv megtanulásához. Beírtam egy hirdetést az egyetem belső rendszerébe, a hozzáférést Birna biztosította (ugyan ki más), és jelentkezett Teitur. Túl vagyunk az első két órán (heti 2-3x1 óra) és elégedett vagyok.
Az okok: - ha csoportba megyek, a csoport tempója a leglassabb tempója (ez nekem kevés)
                - összevissza a beosztásom a munkahelyemen, nem tudok egy fix időpontot kiválasztani
                - a helyembe jön, kényelmes
                - az egy órában csak nyelvtani magyarázat és beszéd
                - csak velem foglalkozik, hatékony
                - az összes többi anyagot napi x órában egyedül megtanulom, rajtam múlik :-)
                - alig drágább, mint a tanfolyam
Összegezve: lakás szervezése, munka (22 nap októberben), kosárlabda edzés (heti 2x), nyelvtanulás, egyéb programok (szerdai szauna). Nem unatkozom.
Már csak egy dolog hiányzik. A családom.